Mellkas sebészet

Tájékoztató a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Gyermeksebészeti és Traumatológiai Osztályának mellkas sebészeti profiljáról

Gyakori gyermek-mellkassebészeti kórképek

A gyermek-mellkassebészet sürgős vagy azonnali ellátást igénylő kórképek, valamint halasztható beavatkozást lehetővé tevő betegségek kezelésével foglalkozik. Mellkas sebészeti ellátást biztosítunk veleszületett és szerzett betegségek esetén, például:

• Mellkasfali deformitások: pectus excavatum (tölcsérmellkas), pectus carinatum (tyúkmell)
• Veleszületett tüdőbetegségek, beleértve a veleszületett tüdőlégúti malformációkat (CPAM), bronchogén cisztákat és veleszületett lebenyes emfizémát (CLE).
• Rekeszsérv (diaphragma hernia)
• Mediastinalis és mellűri térfoglaló elváltozások, daganatok
• Myasthenia gravis (súlyos izomgyengeség)
• Mellűri gennyedéssel, tályoggal járó tüdőgyulladás
• Ismétlődő légmell (pneumothorax)

Betegségek, amelyeket kezelünk:

Mellkasfali deformitások:

A mellkasfal fejlődési rendellenességei enyhétől a súlyosig terjedhetnek, és kiváltó okuk a bordaporcok rendellenes fejlődése lehet. Ezek a veleszületett állapotok már születéskor vagy kisgyermekkorban is megjelenhetnek, és a pubertáskor gyakran tovább romlanak. A két leggyakoribb kórkép:

• Pectus excavatum: Pectus excavatum vagy tölcsérmellkas, amikor a szegycsont a bordaporc növekedési zavara miatt a mellüreg felé benyomódik. Az elváltozás a legtöbb esetben csak esztétikai problémát okoz. Sebészeink ezt az állapotot előzetes kivizsgálás után minimálisan invazív műtéttel, a Nuss-eljárással kezelik. Ez esetben a mellüregbe a szegycsont mögé egy a szegycsontot megemelő lemezt ültetnek be, amely a csontot kiemelve a mellkasi deformitás megszűnéséhez vezet. A lemez eltávolítását általában 3 évvel a beültetést követően lehetséges, amikor a mellkas csontos szerkezete már átépült és a lemez nélkül is képes a formáját a jó helyzetben megtartani. A műtétet célszerű a növekedés lezárulásához közel, 15-18 éves kor között elvégezni, ezáltal csökkentve a deformitás kiújulásának lehetőségét.
• Pectus carinatum: A tyúkmell a szegycsont és a bordák kiemelkedése, amelyet szintén a kóros bordaporcok okoznak, amelyek kifelé nőnek és előrenyomják a szegycsontot. A Pectus carinatumot első lépésbenmellkasfali orthesissel (brace-szel) kezelhető, amely a szegycsontra bőrön keresztül kifejtett tartós nyomással formálja át a mellkast. Ha ez nem hoz eredményt, megfontolható a műtéti korrekció, amely a tölcsérmellkas minimálisan invazív műtétjéhez hasonlóan a mellüregbe, illetve a bőr és a szegycsont közé helyezett fémimplantátummal formálja a mellkast. Ebben az esetben is szükséges a lemez eltávolítása a behelyezés után 3 évvel.

Veleszületett tüdőbetegségek:

• Bronchogén ciszták (hörgő eredetű ciszták): A bronchogén ciszta a magzati életben kialakult rendellenes tüdőszövet, amely általában nem kapcsolódik a hörgőfához, így váladék szaporodik fel benne. Legtöbbször tünetmentes, és panaszt csak akkor okoz, ha tartalma befertőződik. A befertőződés, az eltályogosodás veszélye és a rosszindulatú elfajulás veszélye miatt műtéti eltávolításuk szükséges.
• Veleszületett lebeny emfizéma (CLE): A veleszületett lebenyes emfizéma a tüdő egyik lebenyének kóros, hörgőfali porchiány miatt kialakuló szelepes túlfújódása. Ez a túltágult tüdőterület a többi egészséges tüdő összenyomása révén a születés után légzési nehézségeket okozhat. Műtéti eltávolítása szükséges.
• Tüdőszekvesztráció: A tüdőszekvesztráció olyan fejlődési rendellenesség, amely során egy kis szabályos szerkezetű tüdőterület nem kapcsolódik a hörgőfához, és a vérellátása is rendellenes. Emiatt az elzárt tüdőterületben visszatérő gyulladás alakulhat ki, illetve a rendellenes keringésű terület túl sok vért vonhat el a test többi részétől, ami szívelégtelenséget okozhat. Sebészi úton kell eltávolítani, hogy elkerüljük a szövődményeket.
• Veleszületett tüdő légúti malformáció (CPAM): A tüdőszekvesztrációhoz hasonlóan a veleszületett tüdőlégúti malformációk is rendellenes, nem működő magzati tüdőszövetek tömegei. Ugyanakkor a légúthoz kapcsolódnak, így visszatérő tüdőgyulladáshoz, rosszindulatú átalakuláshoz és a normális tüdőnövekedés károsodásához vezethetnek. Sebészeti eltávolításuk gyakran szükséges.

Rekeszsérv

Az újszülöttkori rekeszsérv egy ritka veleszületett rendellenesség, amelynél a rekeszizmon (a mellkast és a hasüreget elválasztó izomlemezen) lyuk található, amelyen keresztül a hasüregből szervek (pl. belek, lép, máj) a magzati élet során a mellkasüregbe kerülhetnek. Ez megnehezíti a tüdő fejlődését és később a légzést. A betegség felismerése legtöbbször már a magzati életben megtörténik, így kezelése közvetlenül születést követően történik. Ritkán a tünetek csak később, csecsemő- vagy kisgyermekkorban jelentkeznek. A betegség műtéti beavatkozást igényel, amely során a lyukat varrattal vagy folt beültetésével zárják be, és a szerveket visszahelyezik a helyükre. A műtét végezhető hasi feltárásból, vagy minimálisan invazív módon, mellüregi tükrözéssel (VATS).

Mediastinalis és mellűri térfoglaló elváltozások, daganatok:

A mediastinumban (gátor) létrejövő térfoglalások lehetnek jó- vagy rosszindulatúak, de közös bennük, hogy méretük növekedésével elhelyezkedésük miatt (a két tüdő között, a szív és nagyerek közvetlen környezetében) légzési és keringési zavart okoznak.

A mellűri daganatok is lehetnek jó- vagy rosszindulatúak. Mindkét fenti esetben kivizsgálásra és gyakran biopsziára (szövettani mintavételre) lehet szükség, annak megállapítására, hogy az elváltozás jó- vagy rosszindulatú. A szövettani mintavétel lehet tűszúrásos biopszia, vagy műtéti mintavétel. Az elváltozások eltávolítását lehetőség szerint minimálisan invazív video-asszisztált thoracoscopos sebészeti (VATS) módszerrel végezzük, szükség esetén azonban nagy mellkasi feltárás is szükséges lehet.

Myasthenia gravis:

A myasthenia gravis egy autoimmun betegség, amely az izom- és idegrendszer közötti kommunikációt befolyásolja. A betegség során a szervezet immunrendszere tévedésből támadja meg azokat a receptorokat, amelyek az izmok mozgásáért felelősek. Emiatt a betegek izomgyengeséget és gyors fáradékonyságot tapasztalnak, különösen a szemhéjak, a végtagok vagy a légzőizmok területén. A tünetek változóak, de gyógyszerekkel és kezelésekkel jól kezelhetőek. Amennyiben a gyógyszeres kezelés nem hoz lényeges javulást egy év alatt, a csecsemőmirigy műtéti (VATS) eltávolítása jön szóba. A műtét célja, hogy a csecsemőmirigy eltávolításával csökkentse az immunrendszer abnormális aktivitását, és ezáltal enyhítse a myasthenia gravis tüneteit.

Tüdőfertőzés:

A tüdőgyulladás gyakori megbetegedés gyermekkorban. A védőoltások terjedésével a betegség ritkábbá vált, azonban az oltás ellenére kialakuló tüdőgyulladások gyakran súlyosabbak, és gennyes mellhártya gyulladással szövődnek. Ez akkor fordul elő, amikor a tüdőfertőzés átterjed a mellhártyák közé a mellüregbe

Első lépésként gyógyszeres, antibiotikum kezelés indul azonban, ha a betegség ennek ellenére romlik, vagy a mellüregi folyadék mennyisége nő, a mellkas altatásos becsövezése válhat szükségessé. Ha a szervülő gennyes gyulladás miatt a folyadék nem tud a mellkasi csövön keresztül kiürülni, a sebészeti beavatkozás megfontolandó. Ilyenkor a video-asszisztált thorascopos műtét (VATS) során 2-3 apró lyukon keresztül ürítjük ki a mellkasi gennygyülemet, ezáltal lehetővé téve a tüdő feltágulását és szellőzését, valamint növelve a gyógyulás esélyét.

Ismétlődő légmell:

A pneumothorax (légmell) akkor alakul ki, amikor levegő jut a tüdő és a mellkasfal közötti térbe. Ennek a levegőnek a nyomása a tüdő részleges vagy teljes összeesését okozza, ez pedig légszomjhoz, légzési elégtelenséghez, súlyos esetben a keringés összeomlásához vezethet. A visszatérő légmell mögött leggyakrabban olyan tüdőkötőszöveti rendellenesség áll, amely a meggyengült tüdőszöveten kis hólyagocskákat hoz létre. Ezeknek a hólyagoknak a megrepedése okozhatja a kiújuló légmellet. Jelentős méretű és ismétlődő légmell esetén a hólyagok jelenléte mellkasi CT vizsgálattal igazolható, és ezek video-asszisztált thorascopos műtéttel (VATS) eltávolíthatók. Ha a visszatérő légmell hátterében sem hólyag, sem egyéb sebészeti úton eltávolítható terület nem igazolható, a légmell kémiai vagy mechanikai pleurodézissel kezelhető.

Kivizsgálás menete

Ha mellkassebészeti ellátást igénylő kórkép gyanúja merül fel, a pontos diagnózis érdekében részletes kivizsgálást végzünk. Ez magában foglalhat:

• Képalkotó vizsgálatokat: röntgen-, CT- illetve MRI-vizsgálatot
• Laboratóriumi vizsgálatokat
• Légzésfunkciós vizsgálatot

Műtéti ellátás típusai:

A mellkasi műtétek a betegség típusától, méretétől és a gyermek testméretétől függően nyílt feltárással (nagy metszéssel) vagy minimálisan invazív módon, tükrözéses műtéttel végezhetők. A mellkassebészeti beavatkozások során különös hangsúlyt fektetünk a minimálisan invazív, mellüregi tükrözéses (thoracoscopia) technikára, amely számos előnnyel jár:

• Kisebb műtéti megterhelés: A hagyományos nyitott műtétekhez képest kisebb metszésekkel végezzük a beavatkozásokat. Ezek kevesebb műtét utáni fájdalommal járnak.
• Gyorsabb felépülés: A minimálisan invazív módszerek gyorsabb gyógyulást és rövidebb kórházi tartózkodást tesznek lehetővé.
• Jobb esztétikai eredmény: A kisebb metszések miatt a hegek is kevésbé láthatóak.

Kockázatok és várható előnyök:

Minden műtéti beavatkozással kapcsolatban felmerülnek bizonyos kockázatok, amelyekről részletesen tájékoztatjuk Önöket. A modern technológiák alkalmazásával, valamint a magas szakmai képzettség és gyakorlat révén ezek a kockázatok minimalizálhatók.